A kékfrankos Magyarország egyik legelterjedtebb vörösbort adó szőlőfajtája. A fajta eredetéhez elnevezéséhez nagyon sok történet kapcsolódik. A 90-es években még korántsem volt olyan népszerű, mint előtte vagy napjainkban.
Eltérő karakterSikerének kulcsa az egyedülálló adottságú termőterületeinknek köszönhető. Bora savasabb, tanninjai közepesek, inkább gyümölcsös, fűszeres, de a karaktere nagyon változó a terroir függvényében. Pálinkánk alapanyagát a szüretet követően a pincészet bogyózta, a feltárt szőlőszemek préselés nélkül kerültek az erjesztő tartályba. A kékszőlő pálinkák fejlődése hosszabb ideig tart, mint a fehér fajtáké. Illatban közepes intenzitású, kellemesen gyümölcsös, a szőlőfajtára jellemzően fűszeres jegyekkel. Érdemes kissé hűvösebben, 18 °C körül pohárba önteni. Alacsonyabb hőmérsékleten más illatokat érezhetünk, ahogyan melegszik, egyre teltebb ízek veszik át a korai gyümölcsös jelleget. A korty harmóniában van az illatával. Közepesen intenzív, érdekes fűszeres másodlagos jegyekkel, melegítő érzetet okoz a torokban.
A kékfrankos szőlőPálinkánk alapanyagául a kunsági borvidékhez tartozó monori Lukácsy pince szűztermését használtuk. A Lukácsy pince családi borászat, generációk óta foglalkoznak mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel. Jelenleg közel 8 hektáron, 10 szőlőfajtából készítenek borokat, melyek reduktív eljárással készülnek. Nem testes, ugyanakkor friss, gyümölcsös, lendületes borok.